Bár ideális esetben már holnap délelőttre tudhatjuk, hogy ki nyerte meg a 2024-es elnökválasztást, van olyan forgatókönyv, mely szerint ismét napokon át fog húzódni a végeredmény összesítése.
Észak-Korea az amerikai elnökválasztás napján, kedd reggel újabb teszteket hajtott végre több, rövid hatótávolságú ballisztikus rakétával, amelyeket az ország nyugati feléből a Japán-tenger felé indított el – közölte kedden a dél-koreai hadsereg vezérkara.
Mivel az Egyesült Államokban a szövetségi választásokat is tagállami, illetve megyei szabályok mentén tartják, a FiveThirtyEight és az NBC összegyűjtötte, hogy a győztest eldöntő csatatérállamokban mikor számíthatunk eredményre. Természetesen ez attól is függ, hogy mennyire szorosnak bizonyul végül Donald Trump és Kamala Harris összecsapása, hiszen ha valamelyikük tarolna, ez hamar világossá válhat. Mindazonáltal számos államban változtattak a szavazatszámlálási szabályokon 2020-hoz képest.
Ahogy Oroszország és az ukrajnai háború fontos téma volt az amerikai választási kampány során, úgy Oroszországban (és természetesen Ukrajnában) is fontos téma a novemberi amerikai elnökválasztás, hiszen a háború további fejleményeit jelentősen megváltoztathatja egyik vagy másik amerikai vezető győzelme. Ennek kapcsán érdemes megnézni, a háborút vívó két országban kinek drukkolnak.
Ma fontos választás lesz Amerikai Egyesült Államokban: Donald Trump, a Republikánus Párt és Kamala Harris, a Demokrata Párt jelöltje megmérkőznek egymással az elnöki székért. Ahhoz, hogy az egyik jelölt győzzön, 270 elektori szavazatot kell begyűjtenie az 538-ból. Emellett a 100-ból 34 szenátusi és mind a 435 képviselőházi helyről is döntenek az amerikai választópolgárok. Vegyük sorra a legfontosabb információkat az amerikai elnökválasztás mai menetrendjével kapcsolatosan.
Bombatámadással való fenyegetőzés miatt letartóztattak és vádat emeltek egy szavazóhelyiségben dolgozó önkéntes ellen Georgia államban – értesült a CNN.
Joe Rogan, a világ legnagyobb elérésű podcastere nyíltan bejelentette, hogy Donald Trump republikánus elnökjelöltet támogatja.
Hihetetlenül kiélezett meccs lesz a pollok alapján a holnapi amerikai elnökválasztás: a legtöbb kutató szinte fej-fej mellett méri Donald Trump republikánus és Kamala Harris demokrata elnökjelöltet. A csatatér-államokban szinte még csak tippelni sem lehet arról, hogy ki lesz a befutó, olyan szorosak a számok. Ha tökéletesen pontos lenne minden poll (amire még csak matematikai esély sincs), jelen állás szerint amúgy Donald Trump nyerne, nem is kicsit.
Brit közvélemény-kutatók új, fejlett módszertant használnak, amellyel egyelőre Kamala Harris győzelmét vetítik előre az Egyesült Államok elnökválasztásán.
A héten számos kulcsfontosságú makrogazdasági adat jelenik meg, amelyek átfogó képet nyújtanak a magyar és nemzetközi gazdaság állapotáról. Az alábbiakban naponkénti bontásban tekintjük át a fontosabb adatközléseket és azok jelentőségét. A nemzetközi piaci szereplők számára különösen meghatározó lesz az amerikai Fed kamatdöntése, az amerikai elnökválasztás, valamint a német és európai kiskereskedelmi adatok.
Bár az Egyesült Államokra sokan a "szabadság földjeként" és az egyik legelső, illetve legtöbb ideje fennálló demokratikus országként tekintenek, négyévente, az elnökválasztás alkalmával újra és újra felsejlik, hogy az amerikai választási rendszer modern szemmel nézve számos sajátosságot, kritikusai szerint visszásságot tudhat magáénak. Az egyik ilyen vitatott eleme, ami legutóbb 2016-ban szintén megtörtént, hogy a kevesebb voksot kapó elnökjelölt is győzhet az elektori kollégiumnak hála. Az amerikai rendszer egy másik érdekfeszítő jegyéről ellenben még kevesebb szó esik: az is előfordulhat, hogy az elektori kollégium idén sem Kamala Harrist, sem Donald Trumpot nem hozza ki győztesként.
2021 januárjában Kamala Harris vált az Egyesült Államok első női és színesbőrű alelnökévé, miután Joe Biden a kampány során megfogadta, hogy fekete női politikust fog jelölni az ország második emberének. Bár a reflektorfényben még újoncnak számító Harrist kevesebb amerikai utasítja el, mint Hillary Clintont 2016-ban, a volt külügyminiszer kudarcba fulladt elnöki indulásának fényében több demokrata szimpatizáns attól fél, ugyanez a sors várhat a párt idei elnökjelöltjére. Mennyire befolyásolja tehát az amerikai választók keddi döntését, hogy az ország első női vezetője szerepelhet a szavazólapokon?
A választások közeledtével rekordösszegeket költenek politikai hirdetésekre az Egyesült Államokban. Az AdImpact reklámkövető cég adatai szerint az elmúlt héten közel 1 milliárd dollárt fordítottak kampánycélú reklámokra országszerte, ez az összeg a 2023 eleje óta elköltött több mint 10 milliárd dollár egytizedét teszi ki - számolt be a Cnbc.
Csökkent Donald Trump esélye arra, hogy megnyerje a november 5-i amerikai elnökválasztást, miután az iowai Des Moines Register című lap által közzétett, nagy figyelemmel kísért közvélemény-kutatás szerint Kamala Harris a szavazatok 47 százalékát szerezheti meg, szemben Trump 44 százalékával, írja a MarketWatch.
Hasonló témákkal is foglalkozunk a november 6-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Jelentkezés és regisztráció itt.
Elővigyázatosságból készültségbe helyezték a Nemzeti Gárda egy részét Washington szövetségi államban helyi idő szerint pénteken, készülve arra, hogy esetleg zavargások törhetnek ki a jövő keddi választásokkal összefüggésben. A döntést korábbi incidensek indokolják.
Az amerikai elnökválasztási kampány állandó hír- és információözöne még Magyarországról nézve is soknak érződhet, nemhogy azoknak az amerikaiaknak, akik valamelyik csatatérállamban élnek az Egyesült Államokban. Őket percről percre bombázzák élő, televíziós és rádiós, valamint online politikai hirdetésekkel, ami a választás közeledtével már-már elviselhetetlenné teheti mindennapjaikat. Mi szerencsére nem kényszerből néztünk rá ezekre a felettébb érdekes reklámokra, hanem abból a célból, hogy megtudjuk, mivel igyekszik Kamala Harris és Donald Trump meggyőzni a billegő államokban élő 60 millió honfitársát.
Friss kutatásokat végzett a CNN két fontos amerikai csatatér-államban, Georgiában és Észak-Karolinában: Donald Trump republikánus és Kamala Harris demokrata elnökjelölt gyakorlatilag fej-fej mellett áll.
Egy pennsylvaniai bíró csütörtökön bejelentette, hogy felfüggeszti azt a pert, amely Elon Musk egymillió dolláros szavazói adományait akarja megakadályozni a november 5-i amerikai elnökválasztás előtt. A döntés értelmében Musk folytathatja az adományozást, mivel az ügy várhatóan csak a keddi választások után zárul le.
A 2024-es amerikai elnökválasztás utolsó heteiben rendkívül szoros küzdelem látható a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump között. Különösen a legfontosabb környezetnek számító csatatérállamokban tekinthető szorosnak az állás, ahol több közvéleménykutatás is szinte fej-fej mellé méri a két jelöltet. Legutóbbi cikkünkben a Google Trends adatai alapján bemutattuk, hogy az úgynevezett napfényövezeti csatatereken melyik jelölt tudta jobban megmozgatni az internetezőket. Jelen cikkünkben a maradék három billegő körzetet, Pennsylvaniát, Wisconsint és Michigant vizsgálva nézzük meg, melyik induló a népszerűbb a Google-keresésekben.
Az elmúlt pár napban több országos felmérés is megjelent a demokrata Kamala Harris amerikai alelnök és republikánus ellenfele, Donald Trump elnök jövő hét kedden záruló összecsapásáról. Először az országos adatokat vizsgáljuk meg, majd bemutatjuk többek közt a Fox News és a CNN billegő államokból származó számait is, melyek tegnap és tegnapelőtt kerültek napvilágra.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Itt vannak az ismert részletek.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
